Sajnos június 15-ig nem utazom sehova, de gondoltam addig sem fosztom meg a világegyetemet a gondolataimtól. Szóval eltöprengtem, miről is írhatnék, ami utazással kapcsolatos és érdekelhet pár embert? No, ez lett belőle:
Magam is elég sokat repkedek a világban, de a kollégáim még többet. Elég annyit mondanom, hogy kb. kétszáz elenőr dolgozik nálunk, akik folyamatosan járják a világot és vegyipari üzemeket ellenőriznek. Meg perrsze vegyifegyver raktárakat és megsemmisítő helyeket. Gondoltam, talán hasznos lehet, ha megosztok pár dolgot amit a repüléssel kapcsolatban tanultam a magam vagy a mások kárán...
Mikor még úgy érezzük rengeteg időnk van, mert csak másnap megy a gép ... pedig már régen ráfaragtunk...
Néhány légitársaság szeretettel alkalmazza a "reconfirmation" eljárását. Ez abból áll, hogy az embernek fel kell hívnia utazás előtt a légitársaságot, és jó utashoz illően megerősíteni, hogy másnap tényleg repülni fog. Ez ugye érdekes, hiszen a jegyet már megvettem, nyilván utazni is akarok... Az eljárás persze tovább finomítható: be lehetne vezetnei a "re-reconfirmation" is. Ez azt jelentené, hogy két nappal korábban fel lell hívni a légitársaságot bejelenteni, hogy másnap majd szeretnénk reconfirmálni. A procedúra tulajdonképpen a végtelenségig ismételhető.Indulás a reptérre
Triviálisnak hangzik, de mielőtt kitennénk a lábunkat az az ajtón, ellenőrizzük, hogy nálunk van-e:- a repülőjegy,
- az útlevél (vízummal) és
- a pénztárca (pénzzel és hitelkártyával).
Aki már vezetett háromszáz kilométert 160-as átlaggal mert ezek közül valamelyiket ottnon (vagy máshol) felejtette, az tudja miről beszélek. Tulajdonképpen minden mást lehet pótolni szinte bárhol.
Egy reptérre sohasem lehet elég korán elindulni. Nincs az a mindenható, aki garantálni tudná, hogy időben odaérünk. Csak egy rövid lista, mi minden történt már velem (többször is) a reptérre vezető úton:
- autópálya lezárás,
- vonat kimaradás,
- pálya karbantartás,
- villamos lerobbanása,
- taxi defekt és még sorolhatnám.
Ha már megérkeztünk a reptérre...
Választhatunk a korai vagy a késői "check-in" kategória között. Mindkettőnek megvannak az előnyei és a hátrányai. Kezdjük talán a kásői "check-in"-nel.A késői "check-in" tulajdonképpen egy szerencsejáték. Amit nyerhetünk vele az az, hogy "upgrade"-elnek minket "business class"-ra. Ez akkor szokott bekövetkezni, ha nagyon tele van a gép és a "check-in desk operator" úgy döntött, hogy feltehetően már nem fogunk felbukkanni és odaadta a jegyünket valaki másnak. Amit bukhatunk vele, az viszont elég sok: ha a "business class" is tele van, akkor egyszerűen nem fogunk felférni a gépre. Az útaskísérő kedvesen mosolyogva elhajt minket a fékbe, mehetünk a következő járattal, kapunk valami kártérítést vagy ilyesmi. Mindenképpen nagy szívás. Én nem vagyok rajongója az orosz rulettnek, szóval azt javaslom, hogy ezzel csak az próbálkozzon, aki legalább platinum-szintű törzsutas, vagy belső információja van a járat telítettségéről.
A másik, általam kedvelt stratégia a korai "check-in". Ha a pult nyitásra odaérünk akkor gyakorlatilag szabadon választhatunk ülést magunknak. Ha kis gépen utazunk, akkor kérjünk egy folyosó felőli ülést a vészkijáratnál. Ebben az a szép. hogy abban a székek távolabb vannak egymástól. Hátránya, hogy nem tarthatjuk a kézipoggyászt az előttünk levő ülés alatt. Pozítív viszont, hogy ha nem fér fel a csomagunk a csomagtartóba, akkor majd a steward(ess) megoldja a kérdést. nagy gép esetén meg lehet próbálni a beszálló ajtó előtt első sort kérni. Itt ugyanis nincs előttünk másik sor ülés, csak a beszálló folyosó.
A folyosó felőli ülést nem véletlenül válsztottam. Az, hogy az ember a felhőket bámulja utazás közben, valóban romantikus, viszont pár óra elteltével egyéb szükségletei is lesznek. Mit ne mondjak, roppant kellemetlen két alvó utitárson verekedni át magunkat amikor WC-re akarunk menni...
Még jobb, ha a "check-in"-t interneten intézzük. Ezt általában a gép indulása előtt 24 órával megtehetjük. Itt megnézhetjük a repülő alaprajzát és szabadon válogathatunk az ülések között.
Jó tudni, hogy általában két órával a gép indulása előtt lehet "chek-in"-elni. Ez nem kőbe vésett szabály, de általában ez van. Néhány reptéren be sem engednek a váróba, ha nem tudsz olyan jegyet mutatni, ami két órán belül indul...
No, tegyük fel, hogy minden rendben. Megkaptuk a beszállókártyát. Eltettük biztos helyre. Oda, ahonnan nem ránthatjuk ki véletlenül, de hozzáférünk, ha szükséges. Akár be is mehetünk a váróba. De nem kell azt úgy elkapkodni! A következő bejegyzésben majd elmesélem, hogy akkor innen hogyan tovább - TAKTIKUSAN!
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
James 2007.07.15. 15:44:29
Lődörgő Hollandi 2007.07.15. 21:03:08