A lényeg az, hogy a nyári szünet egy európai, bár kevéssé ismert országba vetett.  Amikor kerestem a térképen, nem találtam sehol.  Aztán a kollégáim mondták, hogy nézzem meg egy kicsit közelebbről, mert bármily hihetetlen is, Ausztria nem határos Ukrajnával, hanem van köztük egy ország, csak legtöbbször letakarja valamelyik betű a térképen.  Gyorsan elindítottam a Google Earth-öt, és itt már tényleg megtaláltam Hungary-t, a "Hunok Földjét" amit a helybeliek Magyarországnak hívnak.

Már ez a dolog is érdekes, mert az ország lakosainak egy része komolyan hisz benne, hogy ők tulajdonképpen hunok, a másik része abban hisz, hogy ők a Hunok ősei, míg egy harmadik csoport valami Magorokat emleget, akikről a fene se tudja kicsodák, talán csak azt, hogy valaki "álmos" volt közülük.  Szóval nagy itt a zavar a fejekben.

Az ország földrajza nem igazán érdekes, van rajta néhány domb, a közepén keresztülfolyik a Duna, meg van még egy nagyobb folyójuk keleten, a nevét elfelejtettem, Tica?, Tika? vagy valami ilyesmi.  Viszont rövid kutatás után kiderült, hogy az országnak gyakorlatilag nincs olyan része, ami nem történelmi borvidék!  Bíztató előjelek!

Kis ország ez, meg még két folyó is, szóval erősen kételkedtem, hogy elfér rajta valahogy egy kifutópálya.  Azért kicsit reménykedtem is, hiszem szálltam én már le a Union Island-on is, ahol ötven méter a kifutópálya, a tengerben kezdődik és egy sziklafalban ér véget. Persze az csak egy hatszemélyes gép volt...  Ennek ellenére sikeresen leszálltunk, nem kellett ukrán vízum sem, úgyhogy mehettünk egyből a csomagokért.

A reptér egész jó, még pénzváltó is van.  Érdeklődve közelítettem meg, valyon mi a helyi csereegység?  Kagyló, üveggolyó vagy egyszerűen egy zacskó sót fogok kapni az Euroért cserébe?  Meg kell adni, kellemes meglepetés ért, a helyiek a rendes pénzre megdöbbentően hasonló csereeszközt használnak, amit ők egyszerűen "Forint"-nak neveznek.  A kijáratnál viszont egy csapat rosszarcú egyén próbált betuszkolni valami taxiba, de ennek hevesen ellenálltam, mert jöttek értem kocsival. 

A parkolóba menet felmértem a környéket. Van ott például buszmegálló.  Sőt, az idetévedő idegen például vehet jegyet az automatából, persze csak ha van helyi csereeszköze és megérti a méter hosszú magyar leírást a különböző jegyekről.  A helyiek szerint a fővárosi buszjegyrendszer működésének megfejtésébe már több helyi tudós és mérnök beleőrült, úgyhogy egyszerű halandó jobb, ha nem is próbálkozik vele. 

Mondjuk a helyi mérnökökről nem sok jót mond az a tény sem, hogy nem sikerült nekik kivezetni a vasutat a reptérre.  Pedig elég egyszerű feladatnak tűnik a dolog, a sínek ott futnak kőhajításnyira a reptértől, de azért valahogy mégiscsak elkerülik.  Állítólag a szellemi elit már legalább húsz éve próbálkozik a feladat megoldásával - eddig sikertelenül.  Szerintem egy vállalkozó szellemű ember milliókat kereshetne azon, hogy idejön és elkezdi oktatni a James Watt által felfedezett, később az Amerikaiak és a Japánok által tökéletesített szellemes vasúti megoldást, amit a köznyelv egyszerűen csak "kanyar"-ként ismer.

Az út a városba először elhagyott gyárak és a "Chinatown"-on keresztül vezet, majd valami erdős részre ér, ahol a fák között festőien elszórt putrikat látni.  A város maga tényleg szép, csodálatosak az éjszakai fények, a hidak és az épületek.  Az utak is elég jók, állítólag most aszfaltozták a legtöbbjét.  (Nem akartam említeni nekik, de az utak minősége ezzel csaknem elérte a tanzániai utak állapotát.)

Utazás közben volt időm a helyi állapotokról tályékozódni.  Legnagyobb megdöbbenésemre azt hallottam, hogy polgárháború folyik.  A dolog lényegét nem nagyon értettem, de valami olyan jellegű nézeteltérésről van szó, mint amit Guliver tapasztalt Lilliputban.  Ott a "Big-endian"-ok azért harcoltak a "Small-endian"-okkal, hogy a szélesebb, vagy a keskenyebb végén kell feltörni a tojást.  Itt állítólag vita a tojás bal és jobb oldala körül folyik.  A dolog érdekessége, hogy a tojást már régen ellopták, szóval a kérdés pusztán elméleti jellegű.  Az okfejtést sem igazán értettem, de mintha kapcsoltban lett volna valahogy a Hunokkal meg a Magorokkal.

Elfelejtettem említeni,hogy ennek az országnak van egy nagyobbacska tava a bal oldalon.  (Más néven nyugat, de minek ezt ennyire komplikálni?)  A helyiek nagyon büszkék erre, a "Magyar Tenger"-nek hívják.  Állítják, hogy jobb is mint a tenger, mert nem sós.  Hát, ízlés kérdése, magam részéről ezeket a strandokat inkább a WC-k tisztaságáról szeretem megítélni, mint mondjuk a parti homok és a víz ízéről.  Ezzel együtt tényleg nem rossz a hely, szép a panoráma, jó a bor és akinek hiányzik a só, az külön ehet a vízhez.  Ezt a helyiek egy lepényszerű tésztaféleség, a "lángos" segítségével teszik.  Rászórják a vízből hiányzó sót és megeszik.  Tényleg ötletes megoldás, így mindenki annyi sót vesz magához, amennyit akar.

Balaton Panorama by *slaza on deviantART

Viszont másról is nevezetes ez a tó!  Mellette vezet el Európa leghosszabb? (legdrágább? legvastagabb?) hídja.  Hogy melyik "leg" pontosan, azt elfelejtettem.  Bár a legnagyobb esélye annak van, hogy a legértelmetlenebb.  Az Európai történelem folyamán kialakult az a szokás, hogy hidakat vizek felett, vagy nagyobb mélységek áthidalására építenek.  Ez már az ókori görögöknél és rómaiaknál is így volt.  Namármost ez a híd két hupszlit köt össze és nincs alatta víz.  Egyesek azt mondják, hogy azért kellett 150 millió Euro-t költeni erre a hídra, hogy valami békák békésen tudjanak átmenni az egyik oldalról a másikra.  Ethióp kolléganőm erre azt mondta, hogy ő tud falvakat Afrikában, akik ennek az összegnek a tizedéért hajlandók kézben átcipelni minden egyes békát a túloldalra, meg vissza a következő kétszáz évben.  Na mindegy, az Arab Emirátusok pálmafa alakú szigetet építenek a tengerben, a Magyarok meg hidat hupszlik között.  Végül is az ő dolguk, nemigaz?

Ezzel együtt, nekem is megvan a teóriám a hídról!  Szerintem arra készülnek, hogy alávezessék a vizet!   Szerintem az a terv, hogy valamikor át fogják vezetni az ország jobboldali folyóját (nem a Dunát, hanem a másikat) a bal oldalra és átfolyatják majd a híd alatt.  Igaz, ehhez kell majd még egy hidat építeni, amin keresztül a jobboldali folyó átfolyik a Duna felett, de hát, a 21. században élünk, miért ne lehetne megcsinálni?

Mi mást is mondhatnék még erről az országról?  Jó a kaja, jó a bor meg a mézes pálinka. A tó tényleg szép, még ha sótlan is.  Ha a lakosok végre kiderítenék, hogy Hunok-e vagy sem és hogy teljesen mindegy, hogy jobbtojás vagy baltojás párti az ember, ha végül mindenki jóllakik, akkor tényleg klassz hely lehetne! 

Azért két hetet így is megér!